E cimszó alatt 1990-től kezdve évente rendeznek meg egy Folklór Fesztvált "Bucovinái Találkozások", mely alkotói: Feleszko Kazimierz nyelvész, a Varsói Egyetem professzora, Csernovic szűlötte és Kowalski Zbigniew, néprajzkutató a pilai Kultúrház munkatársa.
       Fesztivál kezdete – ahogy Kowalski Zbigniew hangsúlyozza – szorosan kapcsolódik az 1986-ban megalakult „Jastrowiacz” egzütteshez, mely tagjai a bukovinából kitelepittet lengyelek, Jastrowie város lakói.
       Bukovina évek óta sok nemzet hazája. Őslakosságát Ukránok és Románok alkották, de nagy népvándorlások következtében ott telepedtek le Németek, Zsidók, Lengyelek, Magyarok, Örmények, Óhitű Ruszinok és sokan mások. A sok nemzetiségű Bukovina mindig kűlönleges helynek számitott – ellentétben Europa más régióibal szemben . itt soha nem volt etnikumok közötti véres konfliktus.
       Kezdetek óta a fesztivál szervezői elhatározták, hogy az eszme melyet követnek az Bukovina képe egységes, soknemzetiségű régió, melyet épitettek az ott élő nemzetek múltban és jeleben.
       Az első fesztivál melyet Jastrowieben szerveztek 1990 június 22-24 között „Csádcai Górálok Folklór Fesztiválja” nevet viselte. Kilenc egyűttes vett részt, melyből hét lengyel volt és két külföldi Romániából egy lengyel együttes és Ukrajnából a Csernovici egyűttes.
       A második fesztivál 1991, május 30 és június 2 között zajlott, itt 13 együttes találkozott. A hét lengyel csoporton kivül három-három Romániábol és Ukrajnából érkezett. Romániát képviselte két lengyel és román egyűttes, Ukrajnát pedig egy lengyel és kettő ukrán csoport.
       Ez a két fesztivál és a bukovinaiak találkozása, a lengyelországi fesztivál hatására meginditotta és léetrehozta a kapcsolatok ápolását más országokban is, de főleg Bukovinában (Ukrajnában és Romániában egyaránt). Beigazolódott, hogy az idő múlása és a kelet Európában bekövetkezett változások ellenáre, a bukovinai hagyomány és nyiltság egyre gyarapodik, sőt egyre több követőre talál. Innen ered a szervezők döntése, miszerint a fesztiválnak újabb arculatot kell teremteni.
       Szűkségesse vált a programváltás, mivel a rendezvény már nemzetközivé nőtte ki magát. Mindenek előtt a fesztivál lengyel résztvevői kivánták, hangsúlyozva figyelmesen a más nemzetek képviselői hiányát, főleg ukránt és románt, valamint azoték is akik élnek Bukovinában. Ennek hatására a szervezők kibővitették a fesztivált, meghivták mint rásztvevőket azoknak a nemzeteknek a képviselőit, akik alkotják a bukovina népes családját. 1992-ben ez a fesztivál új néven mutatkozik be, „Bukovinai Találkozások” Nemzetkőzi Folklór Fesztivál. Ez a változás lehetőve tett olyan bemutatkozást, amely élőfolklór segitségével Bukovina leggazdagabb értékeit emeli ki: a jó szomszédi viszony, mely syerint előtérben az ember volt és nem pedig bonyolult politikai rendszer, tolerancia, megértés és egymásiránti tisztelet annak ellenére, hogy más nemzetiségű emberről, kultúráról, vallásról van szó.
       Rendszerensen növekvő résztvevők és a „Találkozások”-kal szimpatitálók lehetővé tették, hogy a történelmi Bukovinát képviselö etnikumok kapcsolódjanak a fesztiválhoz. Igy az ukrán, róman, lengyel csoportokhoz idöközben bekapcsolódtak 1992-ben a Zsidók, 1993-ban a Németek, 1996-ban a Szlovákok, 1997-ben a Magyarok és a bukovinai Lengyelek Sylovéniából és USA-ból valamint 1998-ban az Óhitű Ruszinok.
       Ennek következtében a „Bukovinai Találkozások” kűlónleges és egyedi fesztivállá változott, igy Jastrowie és Pila bukovinai folklór bemutatásainak központjavá vált.
       A „Bukovinai Találkozások” beirta magát Bukovina történelmébe és az egész világon élü bukovinaiak között úgy szerepel, mint egy multietnikus régió népi kultúrájának éves űnnepe. Ahogyan Kowalski Zbigniew mindig és szivesen hangsúlyozza, a „Bukovinai Találkozások” alapelveit egy feltétel alkotja: ameddig a bukovinai értékek ápolása és bemutatása valamint a saját kulturális önazonosulás a bukovinaiak és azok számára vonzó és látványos lesz, akik a Prut és a Szeret mellett élnek, vagy onnan kivándoroltak, addig a szervezök igyekeznek a fesztivál alapértékeit éltetni.
       A „Bukovinai Találkozások” cáljai, ahogyan a fesztivál szervezöi mindig kijelentik:
       a. A soknemzetiségű bukovinai gazdag népi kultúra bemutatása (bemutatkoznák énekkarok, zenészek és zénekarok, tánccsoportok akik bemutatják hagyományaikak és szokásaikat);
       b. Élö etnikumok kölcsönös megismerése, művészeti elöadások keretében és személyes kapcsolatok útján;
       c. Bukovina értékeinek bemutatésa, amly megnyilvánul a megértásben, egymás iránti tiszteletben, toleranciéban és a nemzeti kisebbségek, etnikumok egyűttélésében;
       d. Bukovina mint egyűttélési példa: kűlönbüzü; nemzetiségek kapcsolatainak állandósitása és fejlesztése, minden etnikum sajétos kultúréjának és önalló arculatának háboritatlansága;
       e. Megismerni és közeledni Európa népeihez;
       f. A Bukovinából kitelepitettek sajátos folklórjának megörszése Lengyelországban, Magyarországon, Szlovákiában és Németországban, akiknek a „Bukovinai Találkozások” a Bukovinával és a mai lakosaival szoros kapcsolat lehetösége.
       A következö fesztiválok Lengyelországban, Jastrowieben és környékén zajlottak.
       A fesztivál lengyelországi megszervezése és a szervezök bukovinai látogatásai rámutattak arra, hogy Bukovina határain kivűli találkozások nem elengendöek a régio kulturális és társadalmi életének bemutatására, „Találkozások” forrás nélkűl nem létezhet.
       Az ez irányú igyekezet 1999-ben a X jubileumi fesztivál megsezervezésekor csúcsosodott ki. A fesztivál elsö, lengyelországi részét követöen, amelyet hagyományosan a Pila melltti Jastrowieben rendeztek meg, ez a szép űnnep átrepűlte a Prutot és a Szeretet, igy áttevödött Romániába, Campulung Moldovenescbe és Ukrajnába, Csernovicba.
       2000-ben fesztivál szervetésébe bekapcsolódtak a bukovinai magyarok is, amikor Bonzhád a „Bukovinai Találkozások” Nemzetközi Folklórfesztiválnak adott otthont. Ettől az időtől kezdve Bonyhád város ennek nemzetközi fesztiválnak negyedik helyszine.
       A résztvevők akaratának igazolásaként a fesztivál folytatásához mint egy több nemzetű bukovinai eseményként, 2000 január 15-én Csernovicban, aláirtak négyoldalú keret megállapodást az ukrán, lengyel, román és magyar szervezők. Ennek köszönhetően a „Bukovinai Találkozások” kűlönleges helyre került az Európában szervezett folklórfesztiválok között. Ettől a pllanattól kezdve ez a fesztivál a legnagyobb európai esemény, mely négy országban zajlik, melynek a célja egy régió folklórjának bemutatása, mely magához az ott élőket az onnan elvándooroltakat és az utódaikat.